A purhab a modern építészet leggyakrabban használt tömítőanyaga, amely kül- és beltéren egyaránt alkalmazható. A purhab két összetevője az összekeveredés után a nedvesség hatására köt meg, és ekkor alakul ki a mindenki számára jól ismert állag. Viszonylag egyszerű a purhabbal dolgozni, azonban néhány alapvető tulajdonságot érdemes figyelembe venni, annak érdekében, hogy a munkavégzés során ne legyenek fennakadások. Mivel a hab alapanyagai a víz hatására szilárdulnak meg, ehhez nedvesíteni kell a felületeket, a levegőben található páratartalom ugyanis nem elegendő a megfelelő folyamatok beindulásához. Első körben ezt figyelembe kell venni. A nulladik lépés azonban a felület előkészítése, a poros, koszos, zsíros vagy vegyszer maradványokkal teli részek ugyanis ledobhatják a habot, ezért ezeket el kell távolítani.
A szennyeződés eltávolítását követően még azt is ellenőrizni kell, hogy a terület képes megtartani a szigetelést, és nem válik-e le vele együtt. Miután ezek a lépesek megvannak, akkor jöhet a nedvesítés. A nedvesítést szórófejjel lehet a legkönnyebben megtenni, amely vékony filmréteget képez a felületen. Ha a kitöltendő hely vastagabb fedést követel meg, akkor ajánlott a purhabot is több rétegben felvinni, ügyelve az újabb sávok közötti ismételt nedvesítésre. Maga a hab szórás történhet professzionális gépekkel, vagy a flakonra szerelhető szórófej segítségével. Az otthoni felhasználás esetén ez utóbbit szokták alkalmazni. A flakonos purhabnál nagyon fontos a folyamatos munkavégzés, a megkezdett folyamatot nem szabad megszakítani, különben az anyag beleköt a tárolójába.